Várhegy és a Bazilika

Az esztergomi várhegyen az első székesegyházat Szent István emeltette, melynek védőszentje Szent Adalbert volt. E templom az 1100-as évek utolsó tizedében leégett, de Jób érsek ismét felépítette. Ahányszor a vár ostrom alá került, úgyszólván mindannyiszor áldozatul esett a templom is. Amikor 1543-ban a város török kézre került, vandál módon elpusztították. 1822-ig, a Rudnay Sándor érsek által elkezdett Bazilika építéséig, nem volt jelentős temploma Esztergomnak. 1856. augusztus 31-én szentelték fel a főszékesegyházat, teljes építészeti befejezésére viszont csak 1869. november 1-én került sor.
A várhegy déli részén áll az ország legrégebbi, kőből épített erődítménye, az Árpád-házi királyok palotája. A XIII. századtól több építési periódusban bővítették és átalakították. A török időkben elpusztult maradványait az új székesegyház építésekor részben elbontották. III.Béla kori épületeit, a királyi magánlakosztályt és kápolnát 1934-38 között feltárták és rekonstruálták. Ez jelenleg a Vármúzeum. Az udvar keleti lezárásaként a középkori korintfal helyére az 1990-es években épült modern kapu és várfal.