Külváros

A külvárosi részeken a földművesek aránya volt a legmagasabb. Ugyancsak ez a környék volt a nagygazdák, szekeresek és fuvarosok lakóhelye is.
Az érsek tulajdonában lévő Szentgyörgymező társadalmi összetételét természetföldrajzi tényezők határozták meg. A jelentős határral rendelkező község lakosainak nyolcvan százaléka földművelésből tartotta fenn magát. Az iparosok száma csekély volt. Elsősorban a földműveléshez kapcsolódó kovács, nyerges, pintér, kádár iparosokat találunk itt. A molnárok a Dunára vontatott hajómalmaikkal a vízen őröltek.
1893-ban megépült az Esztergomot Almásfüzitővel összekötő vasútvonal, majd 1895-ben a Budáig tartó vasút is.
A szociális ellátást javította a Vaszary Kolos hercegprímás támogatásával 1902-ben megnyílt új kórház. Az 1905-ben, a vasútállomás közelében felépült villanyteleppel pedig megoldódott a város világításának gondja.
A déli városrész meghatározó városképi eleme a Szent Anna vagy más néven kerek templom 1831-re készült el.
Esztergom-kertváros az egykori -ország legnagyobb- hadifogolytáborból nőtt Esztergom városrészévé.